Még élek! Sajnos nem úgy alakultak a dolgok, hogy legyen idöm, kedvem, hangulatom írni. De már muszáj mert akkor kapni fogok.
Csodálatosan szenzációs nap volt a mai. Minden kezdődött azzal, hogy felkeltem 8-kor, ez nálam elég furcsa, ugyanis ha tehetem 10 előtt nem dugom ki az orrom a pihe puha holdas csillagos napocskás takaróm alól. Vajon mi az oka? Nem volt mit tenni, átrendeztem az egész szobám. Úgy 10-re készen is voltam, majd olyan 12.52 körül már úton is voltam Bélapát-felé. És, hogy ott mi volt? Hülyeség, hülyeség, hülyeség. Sokmindent akartunk már mondani egymásnak...khm. Még a brokkoli krémlevest is legyűrted (igen Dóri, te). Aztán Vikikee, és mentünk csak egyenesen. Naplemente, táncikálás, énekelgetés.
mesi.
Végezetül csak annyi...:
Ha az életben nincs már több móka
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba'
s édes lenne a halál
Hát ilyen értelemben...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.