A tovább tanulás nagy problémát jelent jelenleg számomra. Elég nagy döntés mit is akarunk kezdeni az életünkkel. A legfontosabb talán az, hogy mitől lennénk boldogok. Muszály ennyire komolyan venni? Tudom, igen. Csak néha olyan jó lenne könnyeddebben venni. Azt akarom, hogy egy percre se vegye el a kedvem. Sok féle lehetőség van, nehéz a döntés és nem lehet mindenki gyümölcs a jogobellában. Ha elősször rosszul döntök ugye még nem lesz késő? Nehéz ügy. Állítólag ez mind kell a felnőtté váláshoz. Miért kell mindent túlbonyolítani? Az élet már csak ilyen a lehetőségek mindig adottak, van mikor nagyon el vannak rejtve és nekünk nagyon nehéz megtlálni, de ha sikerül minden újra egyszerűnek fog látszani. Ha optimistán állunk hozzá színesebb, érdekesebb és élvezhetőbb lesz az élet játéka.
Nem lehetünk mindig tökéletesek. Ha nincs hibánk akkor milyen kihívással kéne szembe nézni? Nem lenne semmi. Minden sokkal unalmasabb lenne. Sokkal izgalmasabb úgy megírni a matek dogát, hogy fogalmad sincs semmiről. Ez így van mindennel, mindenhol. A mi döntésünk miként éljük át a próbatételeket. Lehet az életünk múlik rajta, de sikeresebbek leszünk, ha jó a hozzáállásunk, amit a szabad akaratunkkal befolyásolunk.
Az élet előttünk ál, el kell fogadnunk a kihívást!
mesi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.